Macskamenta Story 20.rész – Torvi őrjáraton
Halihó Menta család!
3 napig apámmal és mammerrel voltunk itthon. Lepattanó falatok ugyan jutottak, de anyám gondoskodásának hiánya érezhető volt.
Kérem szépen az alom tálcám hatósugarába lépve mindenki érezheti, hogy viking vér csörgedezik az ereimben. Mivel mammer nem használja cicanyuék fürdőjét, így ő nem tudja miféle állapotok uralkodnak arra. Cicapám pedig immunins lehet a szagokra, hiszen a saját cipőjének a szagát sem érzi sokszor. Mondjuk ez engem annyira nem zavar, mert elég sűrűn szeretek beleszimatolni egy-egy nehéz munkanapja után. Olyankor kicsit más lesz tőle a világ.
Tehát se rendszeres kajám, se tiszta almom nem volt. De legalább reményem az volt, hogy az nap már anyám hazajön. Gondoltam, így két legyet ütök egy csapásra, lesz koszt, tiszta alom és ráadásul megjön játszópajtásom is. Már alig várom, hogy körbe járjam vele a haciendát. Felmászik velem majd a fára és amikor nem tud lejönni, megmutatom hogyan nyávogjon, hogy a szomszéd is hallja. Mikor már teljesen beleéltem magam a dologba megérkeztek végre.
Miután bejöttek, a jövevényt letették az ágyra és odaemeltek hozzá. Cicanyu ennyit mondott:
„-Torvi, bemutatom a kisbabánkat.”
Tesó kinézete teljesen meglepett. Egy szál szőr nem volt rajta, tehát meg fog fagyni igen hamar. Foga egy darab sincs, se vadászni, se enni nem fog tudni. Gügyörészik, büdösebbet rottyant, mint a három napos alomtálcám és ezért vannak így oda.
Azt hiszem meetingelnem kell Turbóval, hogy nem sima testőrséget kell vállalnunk, hanem egyben gondozói szerepkört is. Amíg vadászok az udvaron, Turbónak felügyelnie kell, hogy senki ragadozó meg ne támadhassa tesót.
Őszintén egy kicsit még mindig rémült vagyok, hogyan lehet ennyire védtelen az én kistesóm. De, ne aggódjatok, én tudom a kötelességem, éjjel-nappal vele leszek. Nem tereli el semmi a figyelmemet róla.
Ha kíváncsi vagy a történeteimre, akkor ITT tudod nyomon követni!
Kellemes őrjáratot nekem!